Farsang, Télűzés, Téltemetés
A farsang hossza változó, de kezdete mindig vízkereszt, háromkirályok napja jelzi (JANUÁR 6.) mikor lebontjuk a karácsonyfát. A farsang utolsó dátuma egy mozgó (vándorló) egyházi ünnep a havazószerda, a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdete.
Ez a kép a Wikimedia Commonsból származik
A farsang a pogánykori tavaszváró ünnepből nőte ki magát. A vidámság, a mulatozások időszaka, ám a szórakozás mellett számos néphagyomány, időjárás jóslat is kapcsolódik ehhez az időszakhoz. Régen ekkor volt a párválasztás ideje, de a tél elűzése, a tavasz köszöntése, csalogatása is.
Ez gyakorlatilag zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom, a bálok, álarcos felvonulások az advent végét jelző téltemető-tavaszváró időszak.
Farsangi karnevál
A népszokás része, és a farsanghoz kapcsolódó különleges nap a torkos csütörtök. A közelgő nagyböjt előtt ezen a napon a szokásosnál mohóban, és bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag étkeket, mint például a farsangi fánk. A pontos dátumról megoszlanak a vélemények, az egyik dátum a hamvazószerda előtti csütörtök. A másik verzió a hamvazószerda utáni csütörtök, a gazdaságoság jegyében. Ha mégis megmaradtak húsételek akkor az ne veszen kárba.
Farsangi fánk
A farsangi időszak vége a farsangfarka, első napja a farsangvasárnap. Sok helyen párválasztó nap is volt, a legények ilyenkor tűzték a kalapjukra a kiválasztott leánytól kapott bokrétát.
A középső nap a hétfő, ilyenkor volt szokás asszonyfarsangot tartani. A nők férfi módon mulatozhattak, sőt ihattak is.
A farsangtemetést egyes területeken szalmabábút, vagy koporsót égettek, ezzel zárva le a farsangi mulatozást, és jelképesen a telet is.
A farsangfarkának utolsó napja a húshagyó kedd, amely név a nagyböjt étkezési szokását jelöli. A farsangi időszak hamvazószerdával zárul, ami a húsvét ünnepkör része, mindig más napra esik mert attól függ mikor van húsvétvasárnap.
Forrás: