FARSANGI RENDEZVÉNYEK, AMIKRE ÉRDEMES ELLÁTOGATNI.
Összegyűjtöttük a számunkra legérdekesebb farsangi rendezvényeket, amire érdemes lehet kilátogatni. 😊 A listánk nem teljes, ha esetleg hallottál, vagy tudsz farsangi rendezvényről, ami bele illik a sorba, kérlek írj nekünk. (lobbanaspont@gmail.com)
Tikverőzés, Moha
Tikverőzés, Moha:
A több mint százéves hagyománnyal rendelkező mohai farsangi népszokás húshagyókeddhez kötődik. A tikverődés a farsang utolsó napján kerül megrendezésre. Ekkor a legények maskarába öltöznek, rongyszalagokkal gazdagon díszített bohócnak, fehérruhás szalmatöröknek, szerencsehozó kéményseprőnek, és a legfiatalabb alakoskodó lánynak. Házról házra járva begyűjtik a tyúkólakban található tojásokat. A bohócok jelképesen megverik a tyúkok hátsóját, amivel a termékenységüket igyekeznek elősegíteni. A szertartás része, hogy korommal kenik be a háziakat, de az arra járókat is, elsősorban lányokat, asszonyokat. A vendégek fánkot, és bort kapnak, majd az összegyűjtött tojásokból estére rántottát készítenek. A tikverőzés 2011-ben felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.
Forrás és további infó: Tikverőzés Moha
Remélés Novaj
Remélés, Novaj:
A remélés a farsang végéhez köthető téltemető, tavaszváró, alakoskodó szokás a Heves megyei Novaj községben. Lényege, hogy egy ál lakodalmas menet jellegzetes, maskarába öltözött, fiatal, még meg nem házasodott legényei végig járják a falu utcáit csörömpölés, zeneszó közepette, bemennek a lányos házakhoz bekormozva az ott lakó fiatal lányokat, asszonyokat, s cserébe tojást, és szalonnát kapnak, melyet összegyűjtve este megsütnek, elfogyasztanak az iskola épületében.
Forrás és további infó: Remélés Novaj
Nagykanizsa Farsangifánk Fesztivál
Farsangifánk Fesztivál, Nagykanizsa:
A farsang elengedhetetlen velejárója a farsangi fánk. Magyarországon a fánk a 19. században terjedt el széles körben. Hazánkban a fánksütés hagyománya a Dunántúlról indult, és vált egyre több helyen szokássá, hogy a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangkor az asztalra kerülhessen ez a finom édesség. Bizonyítani szeretnénk, hogy olyan egyszerű népi ételt, mint a fánkot, többféle módon, és gazdag ízvilággal képesek még ma is elkészíteni településeink, falvaink háziasszonyai. A kétnapos rendezvényen csapatok mérik össze tudásokat. Profi, amatőr, hagyományos, és különleges táplálkozási igényt kielégítő kategóriában, hogy ki készíti a legjobb farsangifánkot.
Forrás és további infó: Farsangifánk Fesztivál Nagykanizsa
Hagyományőrző farsang, Panyola
Hagyományőrző Farsang, Panyola:
Egyre ismertebbé válik a télűző Panyolai Hagyományőrző farsang, amelyen hagyományos falusi disznó vágással indul a nap. Majd télűző, maskarás felvonulás után nagy mulatságot tartanak.
Forrás és további infó: Hagyományőrző farsang, Panyola
Farsangfarka Fesztivál, Szentendre
Farsang Farka Fesztivál, Szentendre:
Szentendre belvárosában a velencei karnevált idézik meg, maskarákkal, mutatványosokkal, zenével, népzenével. Sötétedés után farsangi fénybe öltözik a Fő tér, ekkor kerül sor a fájás, álarcos felvonulásra.
Forrás és további infó: Farsangfarka Fesztivál, Szentendre
Farsang Farka – Vidám téltemetés, Tihany
Farsang Farka-Vidám téltemetés, Tihany:
A tél végét, és a tavasz eljövetelét váró hagyományok az ország minden pontjára jellemzően megtalálhatók. Nem kivétel ez alól ez a balatoni város sem. Ennek az ünnepnek a hagyománya a jellegzetes, és egyedi tihanyi visszhang miatt is különleges.
A színes és vidám maskarás forgatag a Visszhang-dombon gyűlik össze, hogy elbúcsúztassa, elűzze a hideg telet, és helyet adjon a várva várt tavasznak. A mulatságot a karnevál hercege köszönti, és a jelmezbe bújt vendégsereg máris egy játékos-humoros-gunyoros lakodalomba csöppen. A vőlegény „Carneval herceg”, az ara „Tihany Szépe”. Tihany Szépe ábrázolja, jelképezi a farsang végére még eladósorban maradt fiatal lányokat.
E különös lakodalom végére a jelmezesek, maskarások hatalmas máglyát gyújtanak, amelyre a tél koporsóját hajítva, elűzik a hideget. Az ezt követő táncmulatság vidám hangulatban várja a tavasz érkezését. Viszont a vendégsereg nem csak a karnevál hercegét és ifjú asszonyát ismerheti meg… A maskarások közé betoppan egy titokzatos hölgy, a Fánk királynő…
Forrás és további infó: Farsang Farka – Vidám téltemetés, Tihany
Farsang és Dorottya Napok, Kaposvár
Farsang és Drottya Napok, Kaposvár:
A télbúcsúztatás hagyománya szinte mindenhol nagy farsangi, jelmezes mulatsággal zajlik. Nem kivétel ez alól ez a település sem. Kaposváron a vidám hangulatú télbúcsúztató felvonulást minden évben Dorottya napjához, azaz február 6.-ához legközelebb eső hétvégén tartják, ezzel is tisztelegve Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című vígeposza előtt, mely a város irodalmi örökségét képezi.
Mivel a város igen gazdag művészeti örökségekkel rendelkezik, ezért a rendezvény garantáltan szemet gyönyörködtető programokat ígér mind kulináris, mind népművészeti szempontból.
Több napon át tart a jelmezes télűzés hagyományos vigasságokkal, mókás párviadalokkal, látványos farsangi elemekkel megtűzdelve, amelynek során hagyományőrző, népművészeti vásár, és házi készítésű farsangi finomságok várják az idelátogatókat, és a télűző karnevál résztvevőit egyaránt.
Forrás és további infó: Farsang és Dorottya Napok, Kaposvár
Busójárás, Mohács
Busójárás, Mohács:
A mohácsi busójárás szintén télűző népi hagyomány, az egyik legismertebb magyar népszokás farsang idején. A rémisztő faálarcos, bundás alakok, a busók tánccal, zenével vonulnak fel, majd a nap végén elégetik a telet szimbolizáló koporsót. A kereplőkkel, zajkeltő eszközökkel felvonuló busók a tél temetése mellett köszöntik a tavaszt is. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák, de ennek aligha van történelmi alapja, a hagyományokat vélhetően a felszabadulás után nagyjából 10 évvel, a sokacság nagyarányú betelepítésével honosították meg nálunk. Saját hazájukból hozták magukkal, amely azután Mohácson formálódott tovább, és nyerte el a mai alakját. A népszokás megjelenéséről a 18. század végéről vannak az első adatok. A mai busók öltözete régen is olyan volt, mint a mai, szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes gyapjúból kötött cifra harisnyát húznak, lábukon bocskort viselnek. A bundát az öv, vagy marhakötél fogja össze derekukon, erre akasszák a marhakolompot. Kezükben kereplő vagy buzogány van. Persze a leglényegesebb a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc. A busójárást az UNESCO 2009-ben felvette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára.
Forrás és további infó: Busójárás, Mohács
Forrás: